Autofágia

Autofágia – avagy a szervezet öntisztító folyamata

Az autofágia jelentése önemésztés. A szó a görög auto (ön) és a phagein (enni) szavakból származik

• A szervezet egy nagyon finoman szabályozott mechanizmusa, amikor a test megszabadul kórokozóktól (vírusok, gombák, baktériumok), hibás sejtrészektől, illetve az olyan elhasználódott fehérjéktől, sejtmembránoktól, sejtalkotóktól, sejtszervecskéktől melyek már nem töltik be funkciójukat a sejten belül.
• Tehát egy sejtmegújulást támogató folyamat, melynek nagy szerepe van a normális sejtanyagcsere folyamat megőrzésében, a betegségek megelőzésében és az öregedés késleltetésében egyaránt.
• A folyamat során az elhasznált részek lebontása a fehérjék lebontására specializálódott lizoszómákban (sejtszervecske) különböző enzimek közreműködése által történik. A lebontott részek ezt követően elszállítódnak a májba, ahol újra felhasználódnak vagy energiatermelésre fordítódnak.

Ezt a folyamatot háztartási autófágiának nevezzük, amely fenntartja a sejt felépítő (anabolikus) és lebontó (katabolikus) folyamatainak egyensúlyát, ezáltal pedig a sejtek homeosztázisát. A folyamat szabályzásában az AMPK (a sejtek fontos anyagcsere szabályozó enzime) és az mTOR (sejtek közötti kommunikációs hálózat központi szabályzó eleme) fehérjéknek van nagy szerepe. Az autófágia által a fehérjeszintézis (fehérje előállítás) során hibásan képződött fehérjék át tudnak alakulni normális fehérjékké. Ez azért fontos, mert a hibásan képződött fehérjékből a szervezetben toxikus anyagok, az ún. amyloidok keletkeznek melyek számos betegség kialakulásához hozzájárulnak. (pl. Parkinson, Alzheimer-kór) Az autofágia komplexen támogatja az immunrendszer bonyolult működését. Egyrészt befolyással van az antigén prezentációra (azaz az antigén bemutatására az immunsejteknek), a T- és B-limfociták (fehérvérsejtek bizonyos csoportjai, melyeknek az immunvédekezésben van szerepe fejlődésére és differenciálódására (azaz arra a folyamatra amikor az érésük során a feladatkörüket megkapják), továbbá a gyulladáscsökkentő és gyulladáskeltő citokinek (sejtek közötti kommunikációban szerepet játszó jelzőmolekulák) termelődésére és kifejtett hatására egyaránt.

A folyamatot az éhezés, energia hiányban bekövetkező hasnyálmirigy által termelt glükagon hormon szintjének növekedése stimulálja.

Ezáltal a böjt, időszakos böjt hatására be tud indulni a szervezetben az autofágia.

• A folyamat egy 14-16 órás böjt során máris elindul, amikor nem viszünk be tápanyagot, csak a folyadékot (tiszta vizet) pótoljuk.
• Ugyanakkor az étkezés (fehérjebevitel, glükóz és inzulin szint növekedés) leállítja. Tehát a léböjt vagy a kalóriamegvonásos diéták nem segítik!!!!

Az autófágia folyamatát több mindennel támogathatjuk a nem éhezéses szakaszban:

1. Cardio edzéssel (pl. biciklizés, futás)
2. Táplékokkal (pl. zöld színű zöldségek – káposztafélék, kelbimbó, salátafélék, kókuszzsír, avokádó)
3. Vitaminokkal (B3 és D3)

Az autofágia ajánlott mindenki számára, akinek fontos a saját egészsége, meg akarja őrizni fiatalságát vagy valamely egészségügyi kihívásától meg akar szabadulni.

Felhasznált irodalom:
1.Az önemésztés, sejtpusztulás és megújulás molekuláris sejtbiológiája (G. Juhász és mtsai. 2013)
2. Lysosome biology in autophagy (W.W.Y. Yim és mtsai. 2020)
3. Autophagy: A lysosomal degradation pathway with a central role in health and disease (E.L. Eskelinen és mtsai. 2009)
4. Autophagy and the immune system (D.J. Puleston és mtsai. 2014)
5. The relationship between autophagy and the immune system and its applications for tumor immunotherapy (G.M. Jiang és mtsai, 2019)
6. Autophagy-Dependent Beneficial Effects of Exercise (J.F. Halling és mtsai, 2017